A Budapesten munkába állókat szintén több olyan jog illeti meg, melyekkel érdemes tisztában lenni. A szabadságolás vagy akár felmondás esetén pedig ismerni kell a Munka Törvénykönyvét ahhoz, hogy megfelelően tudjuk alkalmazni azokat.
Alapvető jogok
Természetesen minden álláshoz más és más feltételek tartozhatnak, azonban általánosságban vannak olyan alapelvek, melyekhez a budapesti munkáltatóknak is alkalmazkodniuk kell a foglalkoztatás során. Idetartozik például, hogy a dolgozónak joga van a szerződésben leírtak szerint végeznie a tevékenységét, fizikai állások esetén pedig figyelembe kell venni a teljesítőképesség határait. Az általános munkanap 8 óra, de egyes pozíciókban 10-12 vagy akár 24 órás munkaidő is előfordulhat.
Az alapvető kötelezettségek és feltételek írásba foglalása a Munka Törvénykönyvében található meg.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv
Minimálbér
A budapesti munkavállalókat is megilleti a mindenkori garantált bérminimum és minimálbér összege. Az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott, 2020-ban a garantált bérminimum bruttó összege 211 ezer forint (nettó 140 ezer), míg a bruttó minimálbér 161 ezer (nettó 107 ezer) forint.
A Portfolio.hu adatai szerint az emelkedés 1992 óta folyamatosan tapasztalható:
Az átlagbér Budapesten a legmagasabb az országban, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái szerint a fővárosban 2020 első félévét tekintve 328.203 forintot vihettek haza a munkavállalók.
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli030b.html
Fizetett- és fizetetlen szabadság
A szabadságolás minden munkavállaló számára fontos szempont, azonban több tényező függvénye, mikor mennyi időre lehetünk távol a munkahelyünktől. A törvény szerint a főállásban dolgozók alapszabadsága 20 munkanap, azonban az életkorral együtt nő:- a huszonötödik életévétől egy, - a huszonnyolcadik életévétől kettő, - a harmincegyedik életévétől három, - a harmincharmadik életévétől négy, - a harmincötödik életévétől öt,- a harminchetedik életévétől hat, - a harminckilencedik életévétől hét, - a negyvenegyedik életévétől nyolc, - a negyvenharmadik életévétől kilenc, - a negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár a budapestieknek is.
Természetesen a Munka Törvénykönyve további szempontokat is figyelembe vesz, például gyermekek számától függően további napok illeti meg a munkavállalót.
A fizetés nélküli szabadság leggyakoribb formája a gyermeknevelés céljából történő távolmaradás, egyéb okból azonban a munkáltató nem köteles jóváhagyni a kérvényt – például lakásfelújítás vagy külföldi utazás miatt.
https://ado.hu/munkaugyek/mit-kell-tudni-a-fizetes-nelkuli-szabadsagrol-2/
Végkielégítés
Nem jár minden esetben, végkielégítést a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató általi felmondás vagy az adott budapesti cég Munka Törvénykönyvéből való kikerülése esetén kell fizetni a dolgozónak. Szintén függ a ledolgozott évek számától, 3 év után egy, míg 25 évet követően hat havi fizetéssel számolhatunk távolléti díj formájában.
https://officina.hu/belfoeld/88-vegkielegites
Hogyan váljunk el?
Az elválás általában nem könnyű folyamat feltétlenül akkor sem, ha mi magunk döntünk úgy, hogy máshol folytatjuk. Ebben az esetben is ajánlott normális körülmények között távozni és megtartani a jó kapcsolatot, a jövőnk szempontjából is rosszul sülhet el, ha rossz körülmények között jöttünk el korábbi munkahelyünkről. Fontos szempont az is, hogy az állásinterjún ne becsméreljük a vállalatot, melynél felmondtunk vagy elbocsátottak.
https://allasorias.hu/karriertipp/mit-tegyunk-ha-elbocsatottak/
Budapestallas.hu / P.P.