A közszféra egy sajátságos területe a gazdaságnak és a munkaerő-piacnak. Megoszlanak a vélemények arról, hogy ki mit tekint közszférának. Ebben a cikkben arról szeretnénk most írni nektek, hogy mik a gyakori lehetőségek, és Budapesten melyik szervezeteknél lehet elhelyezkedni jó eséllyel.
Nézzük meg a KözigÁllás.hu oldalt, mindenek előtt.
https://kozigallas.gov.hu/pages/login.aspx?U=https%3a%2f%2fkozigallas.gov.hu%2fpages%2fhome.aspx
De mit is jelent az, hogy közszféra? Alapvetően egy kicsit puritán megfogalmazásban azt mondhatnánk, hogy minden, ami az állam kezében van, és az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Ami nem termel, de szükséges. Az összes állami, kormányzati hivatal, iskola, kórház, és a társadalom normális működéséhez szükséges egyéb szervezetek összessége.
Az iskolákról és az egészségügyi szervezetekről már írtunk részletesebb cikket, ezeket lásd az alábbi linkeken (LINK), (LINK).
De mi a helyzet a kormányhivatalokkal, bíróságokkal, adóhatósággal, a politikai területekkel? Milyen nagyobb szervezeti egységek tartoznak ide egyáltalán? Vegyük sorra őket, (a teljesség igénye nélkül):
- Országgyűlés
- Alkotmánybíróság
- Magyar Könyvvizsgálói Kamara
- Magyar Állatorvosi Kamara
- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
- Magyar Agrárkamara
- Magyar Mérnöki Kamara
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Magyar Építész Kamara
- Magyar Ügyvédi Kamara
- Fővárosi és kerületi önkormányzatok, (természetesen van megyei és települési szint, de Budapestről van szó most leginkább)
- Nemzetgazdasági Minisztérium
- Belügyminisztérium
- Földművelésügyi Minisztérium
- Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
- Emberi Erőforrások Minisztériuma
- Külgazdasági és Külügyminisztérium
- Honvédelmi Minisztérium
- Igazságügyi Minisztérium
- Törvényszék
- Kúria
- Ítélőtábla
- Bíróságok
- Ügyészség
- Járási hivatalok
- Közlekedési hatóság
- Vízügyi Igazgatóságok, stb.
- Állami fenntartású egyéb cégek.
Ez a lista a közigazgatási állásokról sokkal jobban bővíthető lenne, azokat próbáltuk összegyűjteni, amiről más cikkekben még nem írtunk. Ezek azok a „hivatalok”, amik általában eszünkbe jutnak a közigazgatásról. Természetesen nem meglepő, hogy a régiesebb nyelvben „hivatalnokként” emlegetett munkakörökkel találkozunk. A nagyobb állásportálokon különböző ügyintéző munkákat fogunk találni. Az egyik leggyakoribb a gazdasági vagy pénzügyi ügyintéző munkakör, de sok helyen referensnek nevezik őket inkább. Jellemzően ezek a munkakörök az egyszerűbbtől az összetettebb pozíciókig terjedhetnek, valahol inkább tényleg egy egyszerű ügyintézői feladatról van szó, valahol pedig akár komolyabb pénzügyi feladatok ellátásáról is. De sok munkakör a személyes ügyfélkiszolgálást fedi inkább. Érdemes elolvasni részletesen a pontos kiírásokat, mert nem biztos, hogy ugyanaz a megnevezés ugyanazokat a feladatokat takarja.
Viszonylag sok közigazgatási hirdetést tesznek ki a hivatalok az állásportálokra, de még mindig jellemző, hogy a személyes felkeresés is elfogadott módja a jelentkezésnek. Több siker-sztorit hallottam, hogy valakit leadta a recepción az önéletrajzát, és végül sikeres pályázattal zárta.
Két dolgot érdemes tudni. Az egyik, hogy a legtöbb helyen bértábla alapján fizetnek, ezért szinte kőbe vannak vésve a fizetések, egyezkedésre, tárgyalásra nem sok hely marad. És fizetésemelést sem úgy fogunk tudni kibulizni, mint egy vállalkozásnál. (A közalkalmazotti bértábla 2020-ban így alakul, itt olvasható: https://zsebremegy.hu/jo-tudni/a-kozalkalmazotti-bertabla/)
A másik dolog pedig, hogy akármennyire is nagy általánosítás ez, a legtöbb versenyszférában dolgozó HR-es vagy vezető sajnos hisz abban a sztereotípiában, hogy a közszféra „langyos víz”, más a kultúra, nem tudják megszokni a multis környezetet, akik onnan érkeznek, stb.
BudapestAllas.hu / D.M.