Az egyenlő bánásmód elve, és a nemi diszkrimináció tilalma miatt ez egy kényes téma, de mind történelmi, mind kulturális, mind fizikai okokból kifolyólag mégis vannak olyan „fiús” és „lányos” munkák, amelyeket az adott nemhez szoktunk kötni. Sokat fejlődött a világ ebben a tekintetben, és egyre több női felsővezetővel találkozunk, és kevésbé vannak hátrányban a férfiakkal szemben, minta múlt században. Sajnos azonban az egyértelmű, hogy mind a lehetőségek, mind a bérek tekintetében van még mit tenni. Hivatalosan egyébként nem lehet az álláshirdetésekben megjeleníteni, hogy férfit vagy nőt keresnek, sőt, életkor, vallás, faj, és minden egyéb személyes tulajdonság alapján törvényellenes megkülönböztetéseket tenni. Ennek ellenére még mindig nagyon sok álláshirdetésben látjuk ezt, ami szerintem sajnálatos, ám néha logikus.
De mégis, mik azok a munkák, amik inkább nőknek valók? Az egyik cikkünkben azt írtuk, hogy a fizikai munka alapvetően férfiaknak való. Azonban ha megkülönböztetjük a könnyű és nehéz fizikai munkát, akkor árnyaltabb lesz a kép. A nagy karrierportálokon sok betanított munkás álláshirdetést találunk, ahol kifejezetten hangsúlyozzák, hogy nőknek való. A fizikailag ugyan nem megterhelő, de koncentrációt, kézügyességet igénylő munkák (egyszerűbb összeszerelés, varrás, stb.) kifejezetten előnyös lehet a hölgyeknek, mert ezek a készségek náluk erősebbek szoktak lenni, mint férfitársaiknál. Ha bármelyik álláskereső oldalra beírjuk, hogy „betanított munkás”, biztosan fogunk olyan hirdetést találni, amiben benne van legalább az, hogy „nők és férfiak jelentkezését egyaránt várjuk”
Mi lehet még az a munka, amik nőknek szólnak inkább? A klasszikusan „csajos” tevékenységek természetesen ide tartoznak. Műköröm építő, kozmetikus, fodrász, stb. Ezeket is inkább a hölgyek végzik előszeretettel.
A vendéglátó iparban még mindig gyakori (és számomra bosszantó) jelenség, hogy azt írják az álláshirdetésbe, hogy „csinos fiatal lányokat keresünk pultos, pincér, felszolgáló munkakörbe.” Ez viszont tényleg indokolatlanul diszkriminatív szerintem, ennek ellenére mégis jellemző. Egy középkorú férfi nem tud szépen vendégeket kiszolgálni, vagy mi a szösz?
Az sem véletlen, hogy a titkárnők, irodavezetők, asszisztensek, recepciósok általában jellemzően inkább nők. Statisztikák szerint a nők erősebbek a multi-tasking képesség terén, tehát egyszerre tudnak odafigyelni több munkafolyamatra, ez nem okoz nekik akkora nehézséget. Nagyon egyszerű példa, én férfiként telefonálás közben tényleg nagyon nehezen tudok másra koncentrálni. Fel alá járkálok, vagy egy helyben ülök, de csak a telefonhívásra tudok koncentrálni, még a jegyzetelés is nehezemre esik. Egy hölgy viszont telefonálás közben jó eséllyel egy teljesen másik munkafolyamatra is oda tud koncentrálni, és mondjuk egy másik témában megválaszolni egy elektronikus levelet.
Egyébként az egyik legnagyobb szakma a HR, ami kifejezetten „nőies”. Tapasztalataim szerint a legtöbb cég HR vezetője vagy igazgatója is nő.
A szakértő és vezető szintű pozíciók közül is egyre többen nők, hála istennek ez a fajta diszkrimináció főleg a fehérgalléros/szellemi munkák vagy az üzleti élet terén egyre inkább csökken. Kétségtelen, hogy bizonyos pozíciókat férfiak könnyebben pályáznak meg, egyszerűen csak azért mert férfiak, de azért azt már nem mondhatjuk, hogy nem lehetnek nők a vezetők. A bankszektorban például rendkívül sok fiókigazgató nő.
BudapestAllas.hu / D.M.