Középfokú és egyéb szakmai képesítéseket nyújtó képzések

Alapvetően rengeteg lehetőség van arra, hogy valamilyen szakmát tanuljunk. Nem kötelező egyetemre vagy főiskolára menni ahhoz, hogy piacképes szakmát szerezzünk. Nézzük meg most, hogy milyen helyeken tudunk tanulni, akár a közoktatásban, akár OKJ képzéseken.

De először néhány link, amerre elindulhatunk a szakképzések keresése felé:

Az egyik legkézenfekvőbb megoldás, ha már az érettséginket is egy szakmunkás-képző iskolában szerezzük meg, így akár csőszerelő, hegesztő, villanyszerelő, asztalos, vagy hasonló szakmát is bezsebelhetünk az érettségink mellé. Tehát már 18-20 éves korunkra is lehet olyan piacképes végzettségünk, amivel azonnal berobbanhatunk a hiányszakmák tengerébe.

A szakma megszerzése közben nem csak érettségit szereznek a tanulók, de sok esetben több szakképesítéssel rendelkezve hagyják el a szakképző intézményeket. A középiskola elvégzése után számos területen nyílik lehetőség a felsőoktatásban való továbbtanulásra vagy szakma elsajátítására. Fontos, hogy az érettségi után megszerzett szakképesítéssel akár többletpontokkal és megerősített tudással lehet felvételizni a felsőoktatásba.

Az érettségi után néhány gimnáziumban vagy középiskolában maradhatunk még egy vagy két évig tovább tanulni az alapozó tárgyakat. Például egy gépész szakos gimi után még maradhatunk két évet ahhoz, hogy megszerezzük a gépész technikus végzettséget is.

Az Országos Képzési Jegyzék, vagyis OKJ azoknak a képzéseknek az összessége, amelyeket elvégezhetünk. Nagyon sok féle képzést választhatunk, akár a pár hónapostól a két évesig. Van iskolarendszerű, és iskolarendszeren kívüli, tanfolyam jellegű verzió is. Ezeket állami oktatási intézmények és vállalkozások egyaránt nyújthatják. A lényeg, hogy egy komoly és részletes akkreditációs folyamaton kell végigmenni, mire engedélyezik a szakképzés megszervezését és megtartását. Tehát csak úgy nem lehet bármit oktatni pénzért. Ennek folyamatát a felnőttképzési törvény szabályozza.

Több száz féle szakképzés létezik, a lista szinte végtelen. Hivatalosan az alábbi kategóriákba csoportosítják a képzéseket.

Egészségügy,
Elektrotechnika-elektronika,
Élelmiszeripar,
Építészet,
Faipar,
Gépészet,
Informatika,
Kereskedelem, marketing, PR, üzleti adminisztráció,
Könnyűipar,
Környezetvédelem, vízgazdálkodás,
Közgazdaság (pénzügy, számvitel, adózás)
Közlekedés,
Közszolgálat,
Média, zene, divat, lakberendezés,
Mezőgazdaság,
Művészet, közművelődés és kommunikáció,
Nyomdaipar,
Oktatás,
Szépségápolás,
Szociális szolgáltatások,
Vegyipar,
Vendéglátás, turisztika,
Egyéb szolgáltatások

Állami oldalról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési hivatal vesz részt ezeknek a képzéseknek a megszervezésében és irányításában. Országszerte találhatók ehhez a hivatalhoz tartozó Szakképzési Centrumok, ahol tájékozódhatunk az aktuális lehetőségekről. Érdemes tudni, hogy nem csak földrajzilag vannak megosztva a szakképzési centrumok, hanem szakterület szerint is, tehát van mondjuk gazdasági, gépészeti, műszaki centrum is.

Magáncégek is végezhetnek különböző OKJ oktatásokat. Ezek lehetnek akár magániskolák is, de mondjuk lehet olyan cég is, aki kifejezetten targoncavezetői jogosítvány megszerzésével foglalkozik.

Sokan nem tudják, de OKJ szakképzést egyébként egyetemen is szerezhetünk. Ezeket felsőoktatási szakképzésnek hívják. Általában két éves képzések, amiket ugyanúgy az egyetemek vagy főiskolák tartanak. Lényegében ugyanazok az oktatók, ugyanazokat a tárgyakat tartják, mint egy BSC vagy BA képzésen, de a 3-4 éves időtartamot lecsökkentik annyira, hogy 2 év alatt teljesíthető legyen. Majdnem az összes népszerű diplomás szaknak van ilyen OKJ (FOSZK, felsőoktatási szakképzés) verziója is. A felvételi ugyanúgy zajlik, mint bármelyik másik felsőoktatási képzésbe, és ugyanúgy van államilag finanszírozott és önköltséges verzió. Bár diplomát nem kapunk érte, de utána be tudjuk számítani, és sokkal rövidebb idő alatt meg tudjuk szerezni ugyanarról a képzésről a végzettségünket.

BudapestAllas.hu / D.M.