A munkaviszonyokat nagyon komoly törvényi szabályozások foglalják keretbe. Mindenféle munkavégzés a Munka Törvénykönyve által van szabályozva. Érdemes tudni, hogy a Munka Törvénykönyve gyakran változik, és néha meglehetősen nehéz nyomon követni.
Értelemszerűen mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak vannak jogai és kötelezettségei egyaránt. Ebben a cikkben egy általános, és kevésbé „jogi szlenges” összefoglalót szeretnénk írni arról, hogy munkavállalóként milyen jogok illetnek meg minket, anélkül, hogy bonyolult jogi részletekben vesznénk el. Természetesen nem vagyok jogász, és a teljesség igénye nélkül írtam a cikket.
A Munka Törvénykönyvét itt olvashatjuk egyébként: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv
Az evidencia, hogy a munkavállalónak joga van az elvégzett munkáért cserébe munkabért kapni. Amennyiben a megállapodásban más juttatás, bónusz, kafetéria, stb. meghatározásra kerül, arra is jogosultak vagyunk természetesen. Ezt a szerződésben kell rögzíteni. Speciális feltételek esetén (hétvége, éjszaka, ünnepnap, stb.) jogunk van kiegészítő bérre.
Jogunk van olyan munkát végezni, ami a fizikai, szellemi képességeinknek megfelelő szintű, tehát nem várhatnak el olyat tőlünk, amit nem bírunk megcsinálni.
Munkavállalóként jogunk van szabadságra menni. Magyarországon az alapszabadság éves kerete 20 nap, ami egyébként elég jónak számít, mert például az Egyesül Államokban csak 10 napot mehet pihenni egy ember. Viszont a Munka Törvénykönyve meghoz bizonyos szabályokat azzal kapcsolatban, hogy mennyi szabadságról rendelkezünk mi, és mennyiről a munkáltató. (Van alapszabadság, pótszabadság, rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság, stb.) Egyékként hivatalosan jogunk van egybefüggően is 14 nap szabadságot kivenni akár. Az alapszabadsághoz kaphatunk még plusz napokat. 25 éves korunk után minden harmadik évben egy nappal nő az éves keretünk, egészen 45 éves korunkig. A gyermekek után is kapunk plusz szabit. Egy gyermek esetén két napot, két gyermek esetén négy napot, ennél több gyermek esetén pedig hét napot. Gyermek születésekor az édesapa plusz öt napot vehet ki. Ha pedig sajnálatos módon elveszítjük egy közeli hozzátartozónkat, akkor két napot fizetett, rendkívüli szabadságra vagyunk jogosultak.
Jogunk van a műszakok között minimum 11 órányi pihenőidőre.
Jogunk van szünetet tartani munkavégzés közben a meghatározott szabályok szerint. Ha minimum 6 órát dolgozunk 20 perc szünetre, ha több mint 9 órát dolgozunk, további 25 perc szünetre van jogunk. Ezek nem a munkaidő részei így nem jár érte bér. Ha számítógéppel dolgozunk, akkor óránként 10 percig jogunk van mást csinálni, mint a gép előtt ülni. Dolgozni kell valamit, de nem kell a monitort bámulni, tehát ez csak egészségügyi szünetnek minősül.
Szintén jogunk van ahhoz, hogy biztonságos, egészséges környezetben dolgozzunk, és a megfelelő munka- és balesetvédelmi szabályok be legyenek tartva. A megfelelő eszközök, berendezések, feltételek biztosítása egyértelműen a munkáltató kötelezettsége.
Jogunk van a munkához szükséges ismeretek elsajátításához, a betanuláshoz.
Jogunk van az emberi méltóságunk megőrzéséhez, nem kell eltűrnünk, ha megaláznak, bántalmaznak minket, bármilyen formában zaklatnak, kihasználnak.
Jogunk van a vezetők utasítását megtagadni, amennyiben az törvénysértő, vagy az emberi egészség vagy élet veszélyeztetésével jár.
Nőként ha terhesek leszünk, akkor a munkáltató nem bocsáthat el minket, viszont a várandósság tényét azonnal közölnünk kell a munkáltatóval.
Ha pedig megbetegednénk, akkor lehetőségünk van 15 nap betegszabadságra menni. Ezt nem szabad összekeverni a táppénzzel. 15 napig betegszabadságon lehetünk, 15 nap elteltével pedig táppénzen, ami viszont már csökkentett bérrel jár. Amennyiben 12 évesnél fiatalabb gyermekünk ápolását mi látjuk el, akkor is betegszabadságra vagyunk jogosultak.
BudapestAllas.hu / D.M.